Kedves Olvasóim! / Dear Readers,
Rég jelentkeztem, mert egy kicsit parkolópályára került az amigurumi horgolás. Hogy ennek mi az oka? Nagyon prózai..., elfogyott a tömőanyag.
I wrote so long ago here... The reason is very simple, I can't continue my amigurumi because I'm out of the stuffing material.
Igen, igazatok van, a Röltex-be elmehetnék, és vehetnék egy negyed kilót közel egy ezresért, de elhatároztam, hogy azért sem, mert eszméletlen drága. Kifejezetten tömőanyag gyártó cégtől 2 kilót kapok ugyanezért a pénzért. Értitek?? Nyolcszor annyit. Szóval ott fogok vásárolni, csak nem tudok eljutni a céghez, mivel a semmi közepén van messze minden tömegközlekedési ponttól. Itt jegyzem meg, babakocsival a távolságok megítélése változik.
Yes, I know, I could go to the nearest shop to buy 0,25 kg of the stuffing material for 4,5 USD but I decided not to. If I buy the material from the producer, than I can buy for the same price 2 kg. So I will buy from the producer, but here comes the problem. The shop of the producer is in the middle of nowhere anf of course far from the public transport. The meaning of far is different is you are with a baby buggy.
Ráadásul az üzlet nyitva tartása is khm...., hogy is fogalmazzak szépen.... nevetséges. 9-től 14 óráig hétköznapokon.
And the opening time of this shop is khmmm.... ridiculous. From 9 am to 2 pm on working days. That's all.
Így aztán akkor fogom ezt elintézni, amikor a férjem szabadságon lesz és autóba tudunk pattanni és gyorsan megvenni. Pedig már alig várom, hogy kész legyen Emmike. Lerajzoltam, megterveztem, félkész állapotban vár már két hete, hogy végre életre keljen. De szegénynek még várnia kell egy kicsit. Remélem, már nem sokáig.
So I will buy the stuffing material when my husband will be out from working, and we can easily solve this problem with the car. I'm so excited already because of Emmeline, The plans are ready, she is already WIP, one ear here, one half body there... But she must wait a little bit more. I hope not too much.
Kérlek, legyetek még egy kis türelemmel.
Süssön Rád a Nap hét ágra, miközben horgolsz! Üdvözlettel: Tamara
Have a shiny crochet day! Kind regards, Tamara Gyd
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: élet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: élet. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. szeptember 11., szerda
2013. augusztus 9., péntek
D, Ottó szorongathatója / D, Otto's toy
Talán nem mindenki tudja, vagy nem olvastak vissza néhányan, de van egy kisfiam, 7 és fél hónapos, és Ottónak hívják. Ő az én napsugaram! :) Micsoda újdonság egy szerelmetes anyuka szájából, mi?
Maybe a very few of you wanted to translate my previous posts, thatswhy I share with you the information, that I have a 7,5 months old son. He is my sunshine, and his name is Otto.
Nos, koránál fogva most ért oda, hogy egyre inkább aktuálissá válik, hogy lesz egy kedvence, amit mindenhova magával visz, hurcol, ami nélkül nem lehet elindulni, elaludni, aminek a hiánya komoly lelki törést okoz a kis lelkében. Gondolkodtam, hogy amennyi játéka itthon van, bizonyára találna közötte olyat, ami ennek a célnak megfelel, de én ezt nem akarom. Azt szeretném, ha egy olyan kedvence lenne, amit én készítettem neki. Talán hiúság, talán önzés, de ha már egyszer amigurumi dizájner vagyok, akkor az a minimum, hogy a gyerekem a saját munkámat hurcolja magával mindenhova.
Because his age it seems wise to think about his favourite toy, which one he can carry everywhere, without this toy the dreams are worse, every mother knows what I am talking about. I was thinking, and I realised it is not necessary to make him one, but I want. If it is sillyness or vanity, than I let it. But if I am an amigurumi designer why shouldn't I make him one?
Azon is sokat agyaltam az utóbbi időben, hogy milyen legyen a kedvenc. Lehetne klasszikus szörny nagy, hatalmas fogakkal, vagy három szemű, vagy hosszú farkú, de aztán arra jutottam magammal, hogy ennél egy picit visszafogottabbat fogok csinálni. Egy deedl nevű grafikus képét veszem alapul, amit, már most tudom, a saját ízlésemre fogok alakítani.
I made worries about that one too, how this toy would look like? Classic monster with enormous teeth, three eyes and long tail (like Cicero) or something more moderate. Than I was searching after inspiration and found deedl's work on a website. You can see the picture below.
Az eredeti kép:
Ezen annyit fogok módosítani, hogy nem hagyom veszni a sok maradék fonalat, így az egyik füle biztosan tarkabarka lesz. Nem tudom még, hogy fogok-e neki pocakot készíteni. De mindenesetre az alap az valami hasonló lesz. Kíváncsi leszek a végeredményre, de még inkább a Ti véleményetekre lennék.
I will make some changes for my taste, but for the beginning this picture will be the source. First of all I don't want to waste my leftover yarns so one of his ears will be very colorful, and I didn't make a decision yet if I want him a belly or not. Let's see it in the next days.
Süssön Rátok a Nap hét ágra. Üdvözlettel: Tamara :)
Have a shiny crochet day! Kind regards, Tamara :)
Maybe a very few of you wanted to translate my previous posts, thatswhy I share with you the information, that I have a 7,5 months old son. He is my sunshine, and his name is Otto.
Nos, koránál fogva most ért oda, hogy egyre inkább aktuálissá válik, hogy lesz egy kedvence, amit mindenhova magával visz, hurcol, ami nélkül nem lehet elindulni, elaludni, aminek a hiánya komoly lelki törést okoz a kis lelkében. Gondolkodtam, hogy amennyi játéka itthon van, bizonyára találna közötte olyat, ami ennek a célnak megfelel, de én ezt nem akarom. Azt szeretném, ha egy olyan kedvence lenne, amit én készítettem neki. Talán hiúság, talán önzés, de ha már egyszer amigurumi dizájner vagyok, akkor az a minimum, hogy a gyerekem a saját munkámat hurcolja magával mindenhova.
Because his age it seems wise to think about his favourite toy, which one he can carry everywhere, without this toy the dreams are worse, every mother knows what I am talking about. I was thinking, and I realised it is not necessary to make him one, but I want. If it is sillyness or vanity, than I let it. But if I am an amigurumi designer why shouldn't I make him one?
Azon is sokat agyaltam az utóbbi időben, hogy milyen legyen a kedvenc. Lehetne klasszikus szörny nagy, hatalmas fogakkal, vagy három szemű, vagy hosszú farkú, de aztán arra jutottam magammal, hogy ennél egy picit visszafogottabbat fogok csinálni. Egy deedl nevű grafikus képét veszem alapul, amit, már most tudom, a saját ízlésemre fogok alakítani.
I made worries about that one too, how this toy would look like? Classic monster with enormous teeth, three eyes and long tail (like Cicero) or something more moderate. Than I was searching after inspiration and found deedl's work on a website. You can see the picture below.
Az eredeti kép:
Ezen annyit fogok módosítani, hogy nem hagyom veszni a sok maradék fonalat, így az egyik füle biztosan tarkabarka lesz. Nem tudom még, hogy fogok-e neki pocakot készíteni. De mindenesetre az alap az valami hasonló lesz. Kíváncsi leszek a végeredményre, de még inkább a Ti véleményetekre lennék.
I will make some changes for my taste, but for the beginning this picture will be the source. First of all I don't want to waste my leftover yarns so one of his ears will be very colorful, and I didn't make a decision yet if I want him a belly or not. Let's see it in the next days.
Süssön Rátok a Nap hét ágra. Üdvözlettel: Tamara :)
Have a shiny crochet day! Kind regards, Tamara :)
2013. július 24., szerda
New York szemete szuvenírként
A mai napon töltöttem fel Bendegúzt (mintát és figurát egyaránt) a Meskára, amikor szemembe ötlött néhány hihetetlen ötlet.
Tipikus példái annak, hogyan kell a semmit eladni jó pénzért. Hogy az eladónak ez bejön-e vagy sem, el tudja-e adni, vagy sem, az már kérdés, de eszembe jutott erről egy sokkal érdekesebb sztori.
Egy amerikai művész, Justin Gignac vitába keveredett egy ismerősével, aki azt állította, hogy megfelelő csomagolásban BÁRMIT el lehet adni. Justin ezt erősen cáfolta, nem hitt benne, így aztán fogadást kötöttek.
New York kellős közepén mi az, amihez ingyen hozzá tud jutni az ember, hogy kizárólag a csomagolásra kelljen pénzt szánni? Szeméthez, hihetetlen mennyiségben. Ott van mindenhol.
És ez az ember eladta a szemetet!!!!! Értitek?!?!? Képes volt a szemetet eladni, mert a csomagolás eladta.
11 éves történet ez, több mint 1400 dobozt adtak már el, és a jelenlegi ára a legolcsóbbnak is 50 dollár.
Az mai árfolyamon 12.000 Ft, 10x10x10 cm-es kockába gyömöszölt szemétért!
(Ha kedved támadna new yorki szemetet vásárolni, itt keresd: www.nycgarbage.com )
És ezennel új értelmet nyer a "Szarból várat építeni nem lehet!" mondás is. DE! LEHET!
Most megyek, és inkább horgolok egy újabb szörnyet.
Süssön Rád is hét ágra a Nap! :)
Tipikus példái annak, hogyan kell a semmit eladni jó pénzért. Hogy az eladónak ez bejön-e vagy sem, el tudja-e adni, vagy sem, az már kérdés, de eszembe jutott erről egy sokkal érdekesebb sztori.
Egy amerikai művész, Justin Gignac vitába keveredett egy ismerősével, aki azt állította, hogy megfelelő csomagolásban BÁRMIT el lehet adni. Justin ezt erősen cáfolta, nem hitt benne, így aztán fogadást kötöttek.
New York kellős közepén mi az, amihez ingyen hozzá tud jutni az ember, hogy kizárólag a csomagolásra kelljen pénzt szánni? Szeméthez, hihetetlen mennyiségben. Ott van mindenhol.
És ez az ember eladta a szemetet!!!!! Értitek?!?!? Képes volt a szemetet eladni, mert a csomagolás eladta.
11 éves történet ez, több mint 1400 dobozt adtak már el, és a jelenlegi ára a legolcsóbbnak is 50 dollár.
Az mai árfolyamon 12.000 Ft, 10x10x10 cm-es kockába gyömöszölt szemétért!
(Ha kedved támadna new yorki szemetet vásárolni, itt keresd: www.nycgarbage.com )
És ezennel új értelmet nyer a "Szarból várat építeni nem lehet!" mondás is. DE! LEHET!
Most megyek, és inkább horgolok egy újabb szörnyet.
Süssön Rád is hét ágra a Nap! :)
2013. július 8., hétfő
Rettenet!
Ne haragudjatok Drága Olvasók, hogy így eltűntem a napokban, de kissé összecsapnak a fejem fölött a hullámok, és igyekszem alóluk kiverekedni magam.
Az én hat hónaposomnak ma reggelre kibújt az első fogacskája, de ennek megfelelően az elmúlt két éjszaka borzalmas volt. Szerintem senki sem aludt a családunkban igazán három napja egy jót.
A ma reggelünk is igencsak mozgalmas, bébiétel gyártás ipari mennyiségben 1 (!!!) kicsi cukkiniből, 8 barackból, 2 almából, 2 szem krumpliból, és egy kis adag bébispenótból. Irgalmatlan mennyiség lett belőle, de az is hogyan?!?!
Manó ugye nyűgös, mert fáj a foga, éppen ezért semmi sem köti le igazán sokáig, tehát a zöldség-gyümölcs pucolás irtó lassan halad. Mire eljutnék oda, hogy na akkor turmixoljuk össze, addigra jön a következő etetés, az én kincsem meg éhes. Irány enni. Aztán folytatom, illetve folytatnám ott ahol abbahagytam, nevezetesen, kezdjük már el végre leturmixolni azt a sok vackot, amikor is a gyermek az első gépbekapcsoláskor hangos szirénát hallat. Utálja a turmixgép hangját, fél tőle. Nosza, akkor beviszem őt a nappaliba, játszani fog a szőnyegen, én meg iszkiri a konyhába szélsebesen letúrni a mindent. Hátha két zörgő játék közt nem veszi észre, hogy zajolok.
Na, fél egy lett, és még mindig nem ettem a nap folyamán semmit, pizsamában állok az étkezőben, korog a gyomrom, és azon gondolkodom mi mindent terveztem még megcsinálni a nap folyamán:
- lehúzom az ágyneműt, beteszem mosni
- beteszek egy gyerekadagot is
- ezeket ugye ki is kell teregetni
- porszívózni
- kitakarítani a "pockokat"
- főzni valamit magunknak
- és még tuti, hogy van amit elfelejtettem erről a listáról
És akkor arról még nem is beszéltem, hogy nem haladok a horgolással!!!!
Félkész egy szörny, amit kép alapján horgolok közben találva ki a mintát!
Ez a nap nehéz, kérek egy kis türelmet!!!
Mindenkit szeretek, szép az élet, kacagjunk! :)
Az én hat hónaposomnak ma reggelre kibújt az első fogacskája, de ennek megfelelően az elmúlt két éjszaka borzalmas volt. Szerintem senki sem aludt a családunkban igazán három napja egy jót.
A ma reggelünk is igencsak mozgalmas, bébiétel gyártás ipari mennyiségben 1 (!!!) kicsi cukkiniből, 8 barackból, 2 almából, 2 szem krumpliból, és egy kis adag bébispenótból. Irgalmatlan mennyiség lett belőle, de az is hogyan?!?!
Manó ugye nyűgös, mert fáj a foga, éppen ezért semmi sem köti le igazán sokáig, tehát a zöldség-gyümölcs pucolás irtó lassan halad. Mire eljutnék oda, hogy na akkor turmixoljuk össze, addigra jön a következő etetés, az én kincsem meg éhes. Irány enni. Aztán folytatom, illetve folytatnám ott ahol abbahagytam, nevezetesen, kezdjük már el végre leturmixolni azt a sok vackot, amikor is a gyermek az első gépbekapcsoláskor hangos szirénát hallat. Utálja a turmixgép hangját, fél tőle. Nosza, akkor beviszem őt a nappaliba, játszani fog a szőnyegen, én meg iszkiri a konyhába szélsebesen letúrni a mindent. Hátha két zörgő játék közt nem veszi észre, hogy zajolok.
Na, fél egy lett, és még mindig nem ettem a nap folyamán semmit, pizsamában állok az étkezőben, korog a gyomrom, és azon gondolkodom mi mindent terveztem még megcsinálni a nap folyamán:
- lehúzom az ágyneműt, beteszem mosni
- beteszek egy gyerekadagot is
- ezeket ugye ki is kell teregetni
- porszívózni
- kitakarítani a "pockokat"
- főzni valamit magunknak
- és még tuti, hogy van amit elfelejtettem erről a listáról
És akkor arról még nem is beszéltem, hogy nem haladok a horgolással!!!!
Félkész egy szörny, amit kép alapján horgolok közben találva ki a mintát!
Ez a nap nehéz, kérek egy kis türelmet!!!
Mindenkit szeretek, szép az élet, kacagjunk! :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)